FELHÍVÁS!

Baromfitartók tájékoztatása a magas patogenitású madárinfluenza miatt az
Országos Főáliatorvos által elrendelt állattartási feltételekről

Az Országos Föállatoivos 1/2017. számú határozatában az ország területén található valamennyi állattartóra vonatkozóan előírta, hogy baromfi csak zártan tartható, vagy amennyiben ez nem megoldható, a kifutót megfelelő erősségű madárhálóval kell védeni. A madárhálóval a lefedett résznek, amelyre a baromfi kiengedhető, legalább az állattartó épület alapterületévef megegyező nagyságúnak kell lennie.

Az Országos Főáliatorvos 3/2017. számú határozatában elrendelte, hogy

  1. A további járványkitörések kockázatának csökkentése érdekében a Magyarország területén található állattartó telepekre baromfi állományok betelepítése kizárólag az alábbi feltételek maradéktalan teljesítése mellett engedélyezhető:
  1. ) A jogszabályi előírásoknak megfelelően meghatározott méretű nagylétszámú állattartó telep, valamint a kisiétszámú tenyésztelep betelepítése a fogadás helye szerint illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal által meghatározott módon, előzetes hozzájárulás birtokában történhet. Baromfi csak a jogszabályban meghatározottak szerint, a Tenyészet Információs Rendszerben nyilvántartott gazdaságba telepíthető. A fent említett előzetes hozzájárulás birtokában, a betelepítések előtt legalább 1 héttel az illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatalt Írásban tájékoztatni kell a betelepítés várható időpontjáról. Szintén a fent említett előzetes hozzájárulás birtokában a kisiétszámú árutermelő vagy kizárólag májhízlalást végző gazdaság működését a tevékenység megkezdése előtt legalább 1 héttel be kell jelenteni az illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatalnak.
  2. ) A fertőtlenítést az egyéb jogszabályokban rögzített feltételek maradéktalan betartásával kell elvégezni. Minden személy részére a fertőtlenítés a telepre és az állatok tartási helyére bemenetelkor és az elhagyásakor kötelező, beleértve a telepi dolgozókat, tulajdonost is! A fertőtlenítést dokumentált módon, fertőtlenitési napló vezetésével kell végrehajtani.
  3. ) A takarmányt zárt, fedett helyen kell tartani. A tárolás során biztosítani kell, hogy a takarmányhoz ne férjen hozzá idegen fajú állat (vadmadár, rágcsáló stb.).

A lehetőleg ivóvíz minőségű, szükség szerint cserélt friss vizet vagy vezetékből, vagy zárt tároló tartályból kell biztosítani. Nyílt vízből itatni tilos!

Az etetést és itatást csak teljesen fedett, lehetőleg oldalról is zárt helyen lehet végezni.

  1. ) Az alom tárolását úgy kell megoldani, hogy elkerülhető legyen a vadmadarakkal történő érintkezés, lehetőleg fedett, zárt helyen, vagy fóliával letakarva. Ez utóbbi esetben a letakarás megbontását a lehető legrövidebb időre kell korlátozni.
  2. ) Adott állattartó telepre kizárólag akkora állomány telepíthető be, hogy a tartás során mindvégig valamennyi állat szükség esetén bezárható legyen. A kifutót megfelelő erősségű madárhálóval kell védeni. A madárhálóval lefedett résznek, amelyre a baromfik kiengedhetök, legalább az állattartó épület alapterületével megegyező nagyságúnak kell lenni. Fóliasátorban történő állattartás esetén biztosítani kell a sátor mindkét végének lezárhatóságát.
  3. ) Az állattartó telephez kapcsolódó személy és járműforgalmat a minimálisra kell korlátozni. Amennyiben az állattartó létesítmény lakóházhoz kapcsolódó, úgy a lakórészt teljesen, járványvédefmi beléptető rendszer (öltöző) kialakításával is el kell választani az állatok tartózkodási helyétől.
  4. ) Az állattartó telepen a hullaboncolás céljára elkülönített helyet, fertőtlenítésre lehetővé tevő felületet, mosható-fertőtleníthető felületű asztalt, kéz- és eszközmosási lehetőséget kell biztosítani. Az általános és helyi járványvédelmi körülményeket figyelembe véve, ezen feltételek teljesítése az ellenőrző hatóság egyedi döntésével megvalósítási határidőhöz - legkésőbb 2018. március 1-ig - köthető, amennyiben az nem jár a járványvédelem indokolatlan és aránytalan kockáztatásával.
  5. ) Az állati eredetű melléktermékek gyűjtéséről, ideiglenes tárolásáról a gazdálkodónak gondoskodnia kell (mosható, fertőtleníthető, zárt tartály a kerítés vonalában). A nagylétszámú állattartó telepeknek szerződéssel kell rendelkezniük arra engedélyezett vállalkozóval az állati eredetű melléktermék elszállítására.
  6. ) A gazdaságot legalább 150 cm magas folytonos kerítéssel vagy ezzel egyenértékű módon körbe kell venni, zárttá kell tenni. A telep kapujában a be- és kilépő gépjárművek fertőtlenítésére tekintettel célszerű kerékfertőtlenítő medencét kialakítani. Az általános és helyi járványvédelmi körülményeket figyelembe véve, ezen feltételek teljesítése az ellenőrző hatóság egyedi döntésével megvalósítási határidőhöz - legkésőbb 2018. március 1-ig - köthető, amennyiben az nem jár a járványvédelem indokolatlan és aránytalan kockáztatásával.
  7. ) Az állattartó telep padozatát úgy kell kialakítani, hogy az könnyen mosható, fertőtleníthető legyen. Az általános és helyi járványvédelmi körülményeket figyelembe véve, ezen feltételek teljesítése az ellenőrző hatóság egyedi döntésével megvalósítási határidőhöz - legkésőbb 2019. december 31-ig - köthető, amennyiben az nem jár a járványvédelem indokolatlan és aránytalan kockáztatásával.
  1. Legeltetéses libatartás csak egyedi kérelemre és csak akkor engedélyezhető, ha biztosítottak a zárt tartás és fedett etetés-itatás feltételei a teljes állomány méretére arra az esetre, ha legeltetési tilalom kerül elrendelésre. A legeltetési engedélyt az állatok kiengedése előtt minden esetben meg kell kérni az illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivataltól. Az adott állomány nem használhat közös legelőt más állománnyal. A legelő területén nem lehet szabad természetes víz, belvíz, nádas vagy egyéb, vadmadarak által látogatható vízfelület.
  2. Az idény vagy alkalmi munkásokat foglalkoztató vállalkozásoknál, különös tekintettel a toliszedést, bértömést vagy rakodást végző személyekre, az állandó személyzeten túl is minden esetben biztosítania kell az elkülönített, megfelelő átöltözési lehetőséget és az alapvető higiéniai követelményeket (mosakodás, kéz-és lábbeli fertőtlenítés). A kíslétszámú baromfitartóknál is kötelező a ruha- és cipőcsere erre kijelölt helyiségben, illetve elkülönített helyen, mielőtt illetve miután az állatokat gondozta.
  3. Végtermék előállítás, több korosztályos hizlalás esetén eltérő korú baromfiállományok tarthatók egyidejűleg adott telepen, de csak abban az esetben, ha az állományok azonos fajba tartoznak. Fajtaváltás esetén betelepítés előtt a telep teljes kiürítése szükséges. Technológia szerinti állománycserét csak az érintett létesítmények, épületrészek takarítása és fertőtlenítése után lehet végezni, azt karantén rendszerűén kell üzemeltetni.
  4. A nagylétszámú baromfi telepen a bejelentett, engedélyezett fajon kívül más baromfit tartani nem lehet.
  5. Az állattartó telepek állatorvosi ellátását, felügyeletét biztosítani kell, ez nagylétszámú állattartó telepek esetében csak praxis engedéllyel rendelkező szolgáltató állatorvossal kötött, írásos szerződés alapján történhet.

Tájékoztatás a sertéstartók részére az Országos Főállatorvos 2/2017. számú határozatáról.

Az élelmiszerlánc valamennyi érintett szereplőjére kiterjedő hatállyal az Országos Főállatorvos 2/2017. számon hozott határozatot, abból a célból, hogy az afrikai sertéspestis (továbbiakban: ASP) esetleges behurcolása esetén késedelem nélkül felderítésre kerüljön és ezt követően haladéktalanul alkalmazni lehessen a betegség leküzdésre szolgáló intézkedéseket az országos ASP monitoring program keretében.

A sertéstartók vonatkozásában az alábbiakat rendelte el:

  1. A sertéstartóknak az Éltv-ben foglalt bejelentési kötelezettségük teljesítése során az észleléstől számított 24 órán belül kell jelenteniük a szolgáltató állatorvosnak, ha az ASP-re vagy klasszikus sertéspestisre gyanakszanak, továbbá ha sertésük elhullott vagy megbetegedett. Ha az állattartó ASP-re vagy klasszikus sertéspestisre gyanakszik, akkor közvetlenül a járási hivatalnak is jelentést tehet a megadott határidőn belül.
  2. Ha a szolgáltató állatorvos ASP vagy klasszikus sertéspestis gyanúját állapítja meg az erre vonatkozó szakmai útmutatóban leírtak alapján, akkor haladéktalanul jelentést kell tennie az illetékes járási hivatalnak. A járási főállatorvosnak - vagy az általa megbízott hatósági állatorvosnak - késlekedés nélkül vizsgálatot kell végeznie a helyszínen a gyanú megerősítése, illetve kizárása céljából. Ha a helyszíni vizsgálat során a gyanú megerősítésre kerül, akkor az afrikai sertéspestis elleni védekezésről szóló 98/2003. (Vili. 22.) FVM rendeletben (a továbbiakban: 98/2003. (Vili. 22.) FVM rendelet) foglaltak szerint kell eljárni, ideértve a megfigyelési zárlat elrendelését és a laboratóriumi vizsgálat céljából történő mintavételt is. Az ASP hatóságilag megerősített gyanújakor az illetékes járási hivatalnak haladéktalanul gondoskodnia kell a mintáknak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatósága legközelebbi telephelyére való szállításáról. A gyanú megerősítéséről a megyei főállatorvost és az országos főáilatorvost 24 órán belül értesíteni kell.
  3. Ha a szolgáltató állatorvos kizárja az ASP gyanúját, de a sertés előzetes tünetek nélkül, hirtelen elhullott, vagy annak 40 °C feletti láza három napig tartó gyógykezelés alatt sem múlt el, vagy a lázas állat a gyógykezelés ellenére elhullott, akkor a szolgáltató állatorvosnak az ilyen egyedből (vagy egyedekből) laboratóriumi vizsgálat céljára - a megerősített ASP passzív surveillance keretében - mintákat kell küldenie a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatósága legközelebbi telephelyére. A beküldés ebben az esetben a laboratóriumi vizsgálatra szánt mintákat összegyűjtő központi körjárat használatával is történhet.
  4. Nagylétszámú sertésállományok esetében az állattartó és - amennyiben tudomására jutott - a szolgáltató állatorvos köteles jelenteni a járási hivatalnak, ha az elhullás
  • malacok esetében meghaladja a 20 %-ot, vagy
  • növendékek esetében meghaladja a 10 %-ot, vagy
  • hízók esetében meghaladja az 5 %-ot, vagy
  • tenyészállatok esetében meghaladja az 5 %-ot, vagy
  • a napi elhullás bármely korcsoportban a korábbi napi átlaghoz képest megemelkedett.

SOMOGY MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI ÉS FÖLDHIVATALI FŐOSZTÁLY
Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály
7400 Kaposvár, Cseri major Pf. 126. Telefon: (82) 311 311 Fax: (82 ) 312 357
E-mail: elelmiszer@somogy.gov.hu Honlap: www.kormanyhivatal.hu/hu/somogy

  1. Ha a járási föállatorvos illetékességi területét érintően a 4. pontban meghatározott nagyarányú elhullásról értesül, akkor ö vagy az általa kijelölt hatósági állatorvos a helyszínen klinikai és kórbonctani vizsgálatot köteles végezni. Az ASP gyanújának megerősítése esetén az afrikai sertéspestis elleni védekezésről szóló 98/2003. (Vili. 22.) FVM rendelet foglaltak szerint kell eljárni, ideértve a megfigyelési zárlat elrendelését és laboratóriumi vizsgálat céljából történő mintavételt. A gyanú kizárása esetén megfigyelési zárlatot nem kell elrendelni, de - a megerősített ASP passzív surveillance keretében - mintát kell venni, ha az állományban hirtelen, előzetes tünetek nélküli elhullás fordult elő, vagy olyan egyed található az állományban, amely három napig tartó gyógykezelés után is lázas, vagy ha az állomány lázas egyedei között a gyógykezelés ellenére is történt elhullás.
  2. Az ország egész területén a járási hivatalok legkésőbb 2017. március 31-ig kötelesek besorolni az alábbi kategóriákba az illetékességi területükön tartott sertésállományokat;
  • nagylétszámú állományok
  • kíslétszámú árutermelő állományok,
  • kíslétszámú nem árutermelő állományok.
  1. A 6. pontban említett mindhárom kategória esetében az illetékes járási hivatalnak fel kell mérnie, hogy az illetékességi területén lévő sertésállományok között vannak-e ideiglenesen vagy tartósan kültéren tartott állományok. Az ilyen állományokról külön nyilvántartást kell vezetni és az érintett állattartók figyelmét fel kell hívni írásban arra, hogy a 41/1997. (V. 28.) FM rendelettel kiadott Állategészségügyi Szabályzat rendelkezései alapján olyan állattenyésztési, állattartási technológiát kell alkalmazni, amely lehetővé teszi az állatok fertözésmentes, egészséges környezetben való tartását, éppen ezért kiemelt figyelmet kell fordítani az általános járványvédelmi intézkedések betartására és meg kell akadályozni a vadállománnyal való esetleges érintkezést Ennek megfelelően - ha az ASP-vel kapcsolatos járványügyi helyzet azt indokolja - az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező élelmiszerlánc-felügyeleti szerv elrendelheti, hogy a kültéri sertéstartás helyét kettős kerítéssel kell körülvenni vagy olyan más módszert kell alkalmazni, ami kizárja a házi sertések és vaddisznók érintkezését.
  2. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak és a megyei kormányhivataloknak gondoskodniuk kell a sertéstartók, a vadászatra jogosultak, a vadászok, az állatorvosok és az élelmiszerlánc egyéb szereplőinek az ASP-re vonatkozó, folyamatos és naprakész tájékoztatásáról.

Amennyiben az állattartó, a vadászatra jogosult vagy az aktív közreműködésre kötelezett a fentiekben előirt kötelezettségének nem, vagy nem megfelelően tesz eleget, úgy az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező élelmiszerlánc-felügyeleti szerv bírságot szab ki, vagy egyéb intézkedést foganatosít.

Az Országos Föállatorvos 2/2017. számú határozata a Földművelésügyi Értesítő LXVII. évfolyamának 1 számában, 2017. január 27.-én került kihirdetésre. (http://www.kormany.hu/hu/dok?source=3&type=301#!DocumentBrowse)

Csatolt dokumentumok